Du-Pol Külkereskedelmi Iroda

             
English (United Kingdom)Magyar

Események

<<  Szeptember 2014  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak betöltésekor.

Bizonylatokkal összefüggő előírások, számlázási szabályok

A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adattartalma az Európai Unió számlára vonatkozó direktívája előírásainak megfelelően került rendezésre. Fel kell tüntetni a vevő közösségi adószámát a számlán, amennyiben a Közösségen belüli adómentes értékesítés következményeként a vevő az adófizetésre kötelezett személy, illetve minden más olyan ügyletben is, amikor a vevő fizeti az adót (pl. ha a szolgáltatásnyújtás után a megrendelő az adófizetésre kötelezett). Ha a számla több tételből áll, úgy értelemszerűen tételenként kell az adó alapját megjeleníteni ahhoz, hogy az adó nélkül számított ellenérték összesíthető legyen. Az azonos adókulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások adóalapjára egyösszegben számítható fel az áfa, és nem kötelező az adóval számított ellenérték tételenkénti megjelenítése. Természetesen nem tilos ennél bővebb adattartalommal kibocsátani a számlát, így a kézi nyomtatványtömbök továbbra is használhatók, és csak emiatt szoftvermódosítás sem szükséges.  

 

Abban az esetben, ha fordított adózásos ügyletről szól a számla, akkor azon a megrendelő adószámát is szerepeltetni kell, továbbá egyértelműen utalni kell a számlán arra, hogy az ügyéet fordított adózás alá esik. 

 

A teljesítés napja csak abban az esetben kötelező eleme a számlának, ha eltér a számlakibocsátás napjától. 

 

Amennyiben az adóalany pénzügyi képviselőt alkalmaz (mert nem rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, de a törvény előírása szerint ő az adófizetésre kötelezett), a számlában kötelező feltüntetni a pénzügyi képviselő nevét, címét adószámát. Jövedéki termék esetében ugyanezt a szerepet az adóügyi képviselő gyakorolja, rá ugyanezek az előírások érvényesek.  

 

Új közlekedési eszköz értékesítése esetén a számlában a jármű paramétereit fel kell tüntetni. Ilyen a jármű első forgalomba helyezésének időpontja, a futott kilométerek száma (vízi és légi jármű esetén értelemszerűen az annak megfelelő adatok). Használt ingóságokra vonatkozó különös adózási mód alkalmazása esetén a számlában szövegszerűen hivatkozni kell ezen adózási mód alkalmazására.  

 

A törvény előírása szerint kibocsátott számlán a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell (pl. előleg-számla, apport-számla, stb).  

 

A vevő szándékától függetlenül számlát kell kibocsátani az olyan termékértékesítésekről, melyek után a vevő köteles az adót megfizetni. Ilyen például az új közlekedési eszköz értékesítése, valamint az a Közösségen belüli értékesítés, igénybevett szolgáltatás, melyben a vevő az adófizetésre kötelezett. Erre a tényre (mármint hogy a vevő az adófizetésre kötelezett) a számlában utalni kell. Nem kötelező viszont számlát kibocsátani az adólevonásra nem jogosító tevékenységekről, a nyújtó bizonylatadási kötelezettségének egyéb - számviteli elszámolásra alkalmas - bizonylat kibocsátásával is eleget tehet, feltéve, hogy az ügylet adólevonásra nem jogosító adómentességét azon jelöli.  

 

Az értékesítő, szolgáltatásnyújtó helyett történő számlakibocsátás elismerése eddig sem volt ismeretlen a magyar adózásban annak ellenére, hogy nem a törvény, hanem csupán iránymutatás szabályozta azt. Az áfa-törvény tartalmazza a más helyett történő számlakibocsátás főbb szabályait, hangsúlyozva, hogy a feleknek előzetesen írásban kell megállapodniuk a számla kiállításának ezen módjáról. A számla fizikai előállítását vállalhatja maga a vevő, a pénzügyi képviselő, vagy bárki más, akit ( amelyet) a kibocsátásra kötelezett adóalany ezzel megbíz. A kibocsátásra kötelezett és a számla tényleges előállítója minden olyan kötelezettségért, melyet a számla vonatkozásában részükre jogszabály előír, egyetemlegesen felel. A más nevében történő számlakibocsátásnak az áfa-törvényben nem szabályozott követelményeit a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet rövidesen sorra kerülő módosítása tartalmazza majd (szigorú számadású nyomtatványok, számítógépes sorszám-tartomány, stb.)  

 

Bizonylatkorrekciók

 

2008. január 1-től megszűnik a helyesbítés és stornó. A bizonylatkorrekciók az érvénytelenítés és a módosítás elnevezést viselik.

 

Az érvénytelenítés esetei, amikor az ügylet érvénytelensége jogcímén az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, továbbá az ügylet hibás teljesítése jogcímén a jogosult eláll az ügylettől. A módosításra akkor kerül sor, ha bármilyen olyan változás van, amely az eredeti bizonylat, vagy az eredeti teljesítés adatait érinti, pl. elírás, adóalap-változás, helytelen adómérték felszámítása, stb. 

 

A bizonylatkorrekció módja főszabályként a számlával egy tekintet alá eső okirat. 

 

Az áfatörvény szerint a számlával egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely a törvényben meghatározott minimális tartalmi kellékekkel rendelkezik és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. 

Tartalma:  

- az okirat kibocsátásának kelte; 

- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; 

- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; 

- az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; 

- a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.  

 

Elektronikus számla  

 

Elektronikus számla kibocsátása történhet elektronikus aláírás alkalmazásával, vagy elektronikus adatcsere -ún. EDI- rendszerben. Bármely rendszer alkalmazását megelőzően a feleknek erről írásos megállapodást kell kötniük. Az elektronikus aláírás rendszerében az eredet és a tartalom sérthetetlenségét fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző kell, hogy biztosítsa. Az elektronikus számlához ilyenkor három szereplő kapcsolható: a kibocsátó, az elektronikus aláírás szolgáltatója, és a vevő. Az elektronikus aláírás szolgáltatójának tevékenységét megelőzően be kell jelentkeznie a Felügyletnél, ahol ilyen tevékenységet végzőként nyilvántartásba veszik. Ő bocsátja ki a kulcsokat és kódoló programokat a felhasználók felé, nyilvántartást vezet, és egyben felel a rendszer működéséért. A számla kibocsátója a szolgáltatótól kapott kulcs alapján kódolja a számla-dokumentumot, a vevő pedig a neki adott kulcs segítségével elolvashatja a dokumentumot, és meggyőződhet annak kódoltságáról, arról, hogy az a továbbiakban már nem módosítható.  

 

Az elektronikus számla csak elektronikus formában alkalmas adóigazgatási azonosításra, annak papír alapú formája dokumentumként nem használható. Az elektronikus számlázás alkalmazásának követelményeiről, a számla adóigazgatási azonosításra alkalmasságáról, megőrzésének módjáról PM-rendelet rendelkezik majd, jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll. 

 

Az ún. EDI-rendszerben történő elektronikus adatcsere csak kétszereplős, nincs szükség hitelesítő-szolgáltatóra. Ennek lényege, hogy a kibocsátó kódolt formában elektronikus úton eljuttatja a vevőhöz a dokumentumot, aki azt elolvashatja, egyetértése esetén visszaigazolást küld a feladónak. Az EDI üzenetek technikailag biztonságosak, hiszen a lekódoláshoz szükséges információkat csak az adott felek ismerik. Az EU-s irányelv lehetővé teszi az EDI ügyletek papír alapú összesítését, a magyarországi szabályozás élt is ezzel a lehetőséggel. Az összesítést a kibocsátó adó-megállapítási időszakához igazodva kell elkészíteni, és megküldeni a számla címzettje felé. A jelenleg egyeztetés alatt álló PM-rendelet az EDI-rendszerben történő számlázás részletes előírásait is tartalmazza.

 

Forrás: APEH

 

Hírek